Charlene Babcock |
"Leny" | 1998. január 12. | 17 | növendék | Mentora: Nathan Ramsay | 158 cm |
szeretet és tisztelet
|
Tulajdonságok |
Pozitív:
-
kedves
-
jóindulatú
-
segítőkész
-
alázatos
-
mosolygós
-
barátságos
-
vicces
Negatív:
-
naív
-
bizalmatlan
-
visszahúzódó
-
néha tud nagyon előítéletes lenni
-
lusta
-
legtöbbször elég szétszórt
|
képessége |
Proctimore: Latin szavakból ered, úgy lehetne lefordítani, hogy "félelem-távolság". Ha a lány retteg, fél semmilyen élőlény nem tud a közelébe férkőzni. Charlene három méteres körzetében egy egyfajta „pajzs” keletkezik, amin belül senki sem érhet. Ám nem kell semmilyen konkrét akadályra gondolni, egyszerűen embert (és állatot) egy furcsa érzés fog el, és nem merészkedik közel hozzá. (Ez az érzés szinte teljesen észrevehetetlen.) Ez a fajta „védelem” pedig a félelem elmúlta után még úgy tíz percig öleli körbe a lányt. |
Előtörténet |
Az eredetileg brit és olasz származású lány a kanadai Whistler-ben látta meg a napvilágot. Két napra a kiírt időpont előtt. Szülei első lány gyermekeként mindenki alig várta a baba érkezését. A szülésnél semmi probléma nem volt, Charlene pedig makk egészségesen jött a világra, mindenki nagy örömére. Az akkor nyolc éves bátyusnak is meglágyult a szíve, mikor meglátta a húgát, ki pedig azelőtt hevesen ellenezte az újabb gyerek érkezését. A család többi tagját és az ápolónőket is elkápráztatta az apró, égszínkék szemű kisbaba. A bölcsőde és az óvoda is az kedvelt helyei voltak a pici Charlene-nak. Magabiztos, és aktív kisgyerek volt, a bátyjának köszönhetően pedig remekül kijött az idősebbekkel is. Az alsó tagozat sem hozott sok változást a lány életében, talán annyit, hogy akkor váltott át a szeme színe visszafordíthatatlanul egy gyönyörű mézes árnyalatra. A felső tagozat viszont többet hozott számára. Mikor hatodikos lett, meg kellett küzdenie a kamaszkor problémáival és azzal, hogy már bátyja sem pátyolgatja annyit. Kezdett teljesen átformálódni a gondolkodásmódja és a rálátása az életre. Egyre visszahúzódóbb lett, és kezdett elidegenedni az emberektől. Az áldása leginkább hetedikes korában kezdett megmutatkozni, mikor dolgozatoknál nem akartak mögé ülni, és a tanár se környékezte meg írás alatt. A probléma leginkább abból eredt, hogy ahogy egyre tisztábban látta, hogy mik folynak a világban, és szembesült azzal, hogy tényleg mindennek vannak következményei, nem csak, hogy visszahúzódóbb lett, hanem egyre többet tapasztalta a félelmet. És az áldása miatt pedig csak még magányosabbnak érezte magát. Pedig volt, mikor nagy szüksége lett volna a közelségre. Mikor a tanárok észrevették, hogy a lánytól rendszeresen van, hogy távol maradnak az osztálytársai, értesítették a szüleit, hogy valami nincs rendben. Egyszer egy szülői pletyka is elindult, miszerint Leny agresszívan viselkedik a szünetekben, és ezért nem szeretnek a közelébe menni. Ám szerencsére a diáktársak megvédték a lányt, kiküszöbölve ezzel, hogy teljesen magába zuhanjon. Egyik nap épp hazafelé sétált, mikor érte jöttek a segítők. Jobban mondva egy. Egy igen jóképű fiatalember, aki elég ügyesnek bizonyult, ugyanis pár nap alatt elnyerte a lány bizalmát - mivel máshogy nemigen lehetett volna őt elvinni -. Négy nap múlva pedig a lány már a fiú kocsijában volt, abban a hitben, hogy bowlingozni mennek. Ám az út végén a Shelterben találta magát. Itt is akadtak gondok az áldása miatt, ám szerencsére hamar rendeződtek a dolgok.
|
képek |
|
Rachelan | játékos | geigerflora1@gmail.com |
|