|
Fay Singh |
"Létra" | 1998. augusztus 11. | 17 | növendék | Mentora: Nicholas Grey-Warden | 184 cm |
kreativitás és hülyeség
|
Tulajdonságok |
Pozitív:
-
intelligens
-
érdeklődő
-
jóindulatú
-
segítőkész
-
kitartó
-
figyelmes
-
bolondos
-
ragaszkodó
-
leleményes
-
kreatív
-
elfogadó
Negatív:
-
nem empatikus
-
szeretet éhes
-
bizalmatlan
-
sok mindenben maximalista
-
naiv
-
nem tud viccet mesélni
-
hajlamos túl gondolni a dolgokat
-
tapintatlan
|
képessége |
Író: Amit leír, az valóra válik. Képes így embereket, élőlényeket, alternatív világokat teremteni. Nincs a teljes hatalmának birtokában, csak töredékesen válik valóra amit papírra vet. |
Előtörténet |
Fay 1998 - ban született egy Ír kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit. Fay apja hamarabb tudta, hogy a felesége terhes mint maga Fay anyja. Nem csoda hisz a falu egyetlen orvosával kavart, Fay anyja meg a rendelőben volt titkárnő. Így az orvosnő hamar kiszúrta a jeleket. A leendő apa nem is tudta örüljön e vagy sem. Végül úgy döntött pozitívan próbál hozzá állni a dologhoz, úgy döntött ad még egy esélyt a feleségével való kapcsolatnak. Kemény nyolc évig bírta. A leány egész korán észre vette, hogy nincs minden rendben a családjában, apja gyakran a sofőr állására hivatkozva napokig nem jött haza. Valamelyest érthető is hisz állandóan viták robbantak ki közte és felesége között a legapróbb dolgok miatt, ebben az ellenséges légkörben nőtt fel Fay. Anyja nem volt hajlandó megölelni vagy megpuszilni, esetleg bármilyen érzelmet közvetíteni felé, indoka pedig az, hogy az ő anyja is így viselkedett vele, bár neki nyomós oka volt miért nem mutatott érzelmeket a világ felé. Fay nagyanyja is Áldott volt, az emberek érzelmeit manipulálta tudat alatt. Ha ő szomorú volt mindenki más az volt körülötte, ha ideges volt akkor mindenki az volt.
Az óvodától kezdve az általános iskoláig mindig és mindenhol csúfolták, mert minden korabelinél jóval magasabb volt. A piszkálódásuk miatt mindig hamar elsírta magát ezzel még egy indokot adva a további szekírozásra. Csak a könyvekben talált vigaszra, a képzelet világába menekült. Elég hamar elkezdett az írás iránt érdeklődni, először csak az élményeit írta meg, majd egyszerűen a képzeletével kezdett eldolgozni. Különféle történeteket képzelt el.
Mikor 8 éves korában apja közölte elköltözik. Anyja kiborult és mindenért a lányát hibáztatta. Üvöltözött, csapkodott, hisztériás rohamot kapott szinte percenként, tört és zúzott. Egyszóval őrjöngött, Fay félelmében össze dobta a legfontosabb cuccait és a nagymamájához lógott a szomszéd faluba gyalog. Anyja mikor lenyugodott elment a lányáért de ő nem akart vele beszélni, se többé látni őt, nem hogy még vissza menni vele. Attól fogva a nagymamájával élt és anyukáját csak a hétvégén látta míg hozzájuk nem költözött. Ott folyatták életüket.
A gimnázium már jobb volt, hisz sikerült össze ismerkednie egy hallgatag könyvmollyal akivel azonnal megtalálta a közös hangot. Vele kezdett el az osztály társaikról érdekes és lehetetlen történeteket írni. Fay teljesen meglepődött mikor a kitalált meséik egyes momentumai másnap valóra váltak. Anne nagyon királynak tartotta, hogy képesek irányítani a körülöttük lévő világot. Hamar rájöttek, hogy csak azok a részek válnak valóra amiket Fay vet papírra. Először nagyon jó murinak tartották, majd Fay egyre jobban elkezdett félni a következményekről, főleg amikor Anne már önös célokra használta az ő erejét. Ekkor tájt mondott el mindent a nagyanyjának aki elmondott neki mindent, hogy ő is egy Áldott és van egy hely ahol segíthetnek neki, egy olyan hely ahol olyanok vannak mint ő és ahova a nagyi nem mehetett mert túl idősen szerzett a létezéséről tudomást. Majd felkereste az egyik Segítő barátját az üggyel kapcsolatban aki elvitte a lányt a Menedékházba. |
képek |
|
Ferea | játékos | fanni.gozon@gmail.com |
|
|
|
|